Na most, elsődlegesen azt kell tudni, hogy én ren Kougyokuba azonnal beleszerettem. Úgy ahogy van. Az még rendben s van, de képzeljetek el engem, ahogy elvetemeült fejjel egy hetero shipen fanulok. Na ugye?!
Itt szögezném le, hogy a SinGyoku nekem kizárólag plátói alapokra épül, ebben rejlik a szépsége, és az a megfoghatatlan ereje, ami engem is beszippantott.
Jó olvasást~
Remegő
ujjakkal akasztotta egymásba a puha szárakat. Virágkoszorút font érzelmekből,
vörös rózsából, sárga pitypangból és nárciszból, fehér kamillából.
Felépített
mindent, hogy aztán megcsupaszítsa és a kert tavának lágyan ringó vizébe szórja
a szirmokat. Lemeztelenítette, pőrére vetkőztette, megfosztotta szépségétől és
dühösen, potyogó bánatkönnyekkel dobta a vízre a csúf kis koszorút.
Sírt,
mert tudta, hogy csak játszik vele, hogy azért bókol neki, mond olyan szépeket,
mert szüksége van a pozíciójára. Legbelül tudta, hogy sosem fog többet látni
benne, mint a Kou Birodalom kulcsát, egy kiskaput, ami bármikor a hasznára
válhat. Semmi esélye sem volt, és mégis annyira jólesett neki, mikor fogta a
kezét, megmelengették a szívét a szavait, mikor olyan lágyan szólt hozzá és a
közelsége, amibe beleszédült. Átverte magát, hogy ne fájjon annyira, elhitette
magával, hogy Sinbad mosolya őszinte szeretetből fakad, hogy nem csak színjáték
az egész, futhat még utána kislányos buzgósággal. Pedig legbelül már széttépte
a lelkét a rút valóság.
Akarta,
talán azért, mert sosem kaphatta meg.
-
Szóval itt bujkált, hercegnő. – Elejtette a nemrég leszaggatott szirmokat,
amiket annyira a markába gyűrt, hogy vörösségük befestette a tenyerét, és a
szívéhez kapott, ahogy ijedten, a füle hegyéig pirulva tekintett fel Sinbadra.
Úgy
érezte, hogy a férfi rajtakapta valamin, ami helytelen, és, ami minden ízében
rossz. Aztán Sinbad rózsaszín virágot tűzött a hajába, Kougyoku pedig megint
megrészegült egy pillanatra az illatától. Megfogta a kezét, és felsegítette a
földről.
-
Sétálni indultam, tartson velem, és engedje, hogy megmutassam Sindria kincseit
– kérte, és a karjára fektette a hercegnő kezét.
És
Kougyoku boldogan beleegyezett, hogy becsapja önmagát egy újabb szívtörő
érzelemfoszlány születéséig.
A Magi már adott neked egy hetero shippet is, hihetetlen ez a fandom. :D Nagyon szeretem Sinbadot, de utálom, hogy kihasználja Kougyuko érzelmeit, hogy közelebb férkőzzön a Kou birodalom titkaihoz (lehet, hogy azért tudok annyira azonosulni vele, mert engem meg a tudásom miatt szoktak kihasználni. x"D), jó, tudom, ezt már átbeszéltük, de muszáj volt kitérnem rá. És minden tiszteletem Kougyukoé, hogy mégis ilyen jól tudja tartani magát, és nem hagyja el magát~ És Sin színjátéka ellenére nagyon aranyosak együtt~ Mindig megvan velük az az érzésem, hogy nagyon szeretném, ha egy másik világban együtt lehetnének, pedig tudom, hogy ez ott sem igazán működne.
VálaszTörlésNa szóval annyit akartam mondani, hogy nagyon tetszett~
Anyuuuuuuuuu~
TörlésHát nem is az, hogy adott nekem egy hetero párost, de gondolj bele, megszerettetett velem valamit, ami úgy néz ki, mint egy lepke x"D Igazából Sinbad baromi jó politikus ilyen szempontból :"D Idősebb Gyokunál és baromi szépen építkezik a leányzó naivságára, ami egy pontig nem is lenne baj, de...
Persze, hogy nem, mert szerelmes és hiába tudja, hogy kihasználják, örül neki, hogy Sinbad legalább hozzászól. :"D hát ez az! Hogy aranyosak és az adja meg a báját a kettősüknek, hogy soha, sehogy nem illenek össze igazán, mert nem lehet és kész.
Örülök, hogy tetszett, nagyon szépen köszönöm~ <33