Na, ez úgy kezdődött, hogy Tin adott szavakat és azt mondta, legyen fluff. És az lett. Aztán meg percekig le volt döbbenve, hogy tényleg RusPrus fluff. Szóval legyen ez most az övé~
Gilbert
már órák óta szöszölt a táblagépen, és mintha egyre hevesebben böködte volna az
elektronikus lapot. Talán megint vesztésre állt egy játékban, vagy lehet, hogy
megint elakadt az Angry Birds egyik pályáján, esetlen Pou-t, a virtuális
házikedvenc-masszát kínozta, miközben fülhallgatójából dübörgött a Rammstein.
Ritka alkalmakkor hallgatta, és különben sem hallgatott mostanában zenét. Ezt
is csak azért hanyagolta annyira, mert Till, az énekes azokra az időkre emlékeztette.
Sóhajtott,
és feldobta lábait az asztalra. A bakancsokba fehér-vörös cipőfűzőt fűzött,
pont azért, hogy emlékezzen arra, hogy ki volt egykor. Patthelyzet. Akarja is,
meg nem is. Ördögi kör, ami egy örökkévalóságon keresztül ismétlődik, de már sosem
fog úgy elfajulni, mint mikor legutóbb igazán kitombolta magát. Akkor egész
Európa az ő színeit viselte. Hófehér volt a föld, feketét viseltek az emberek
és vörösen lángolt az égbolt. Akkor még volt kelet és nyugat, észak és dél, nem
voltak annyira összemosva a földek, hogy eltűntek a határok. Kivételesen nem
vérrel mosták le őket, hanem kék tintával és arany csillagokkal. Tizenkettővel.
A
szíve kihagyott egy ütemet és megugrott ültében, mikor sápadt, erős karok
kulcsolódtak mellkasára és nyúltak bele a játékába. Az apró madár kilőtt és az
ellenségnek annyi volt. Aztán Ivan a fülébe kuncogott, és ő hevesen kapta le
magáról a csontkeretes hipsterszemüveget, ahogy hátra fordult hozzá, és élesen
rámosolygott.
-
Na, köszi – jegyezte meg. Nyújtózott, és azzal a lendülettel átkarolta az orosz
nyakát. – Egyedül akartam megcsinálni.
Hirtelen
rántotta le magához, hogy majdnem mindketten felborultak, és úgy csókolta, hogy
szinte belefulladtak.
-
Csak szólni akartam, hogy vedd le a lábad – ragyogott rá Oroszország és lelökte
a lábait az asztalról.
* ünnepélyesen fangörcsöt kap az elmúlt hónapban egészségtelenül sokadszorra* Na ez volt az a fic, amitől már az előtt sikítottam, mielőtt elolvastam volna. Öhm, kétszer is xD Mert már mikor a képet megláttam, hogy Gilbert drága lesz benne, de aztán megláttam a RusPrus fluff szókapcsolatot, és váááá, végem volt.
VálaszTörlés(Amúgy csak nekem tűnik úgy, vagy Gilbert Angry Birds mániája már tényleg kánon? :D)
Mondjuk én mint sok mást, őket is történelmileg shipelem inkább, (de úgy nagyon) de most egyáltalán nem zavart, hogy a 21. században is együtt vannak, sőt! ú
És ím a bizonyság: fluffot bármelyik párossal lehet írni, csak nagyon akarni kell.
Az pedig annyira tipikus, hogy Ivannak még így is muszáj uralkodnia rajta, még ha csak ilyen apróságokban is, hogy tegye le a lábát.
Nagy gratula *kezet fog* nagyon hitelesen oldottad meg, pedig velük tényleg nem lehetett könnyű.
Én meg mehetek vissza írni a PrusLiech-emet, de ezek után most 'valahogy' nincs hozzá hangulatom ;)
Jesszus, mekkora kritika *-*
TörlésPszt, én megsúgom neked, hogy az Angry Birds egyszerűen letehetetlen xD A történelem a legfantasztikusabb szerető a világon, de itt van ez a virgonc huszonegyes, ránk akaszkodik és azt akarja, hogy foglalkozzunk vele is, ne csak az öreg testvéreivel. Nehéz, az biztos, de nem lehetetlen~ Tin, az én drága Tinem adott szavakat, mert megkértem rá, de már akkor meg volt egy kép a fejemben, méghozzá az utolsó. És igen, példaértékű volt a reakciója, mikor megmutattam neki, hogy mit sikerült kiszülni a szavaiból. xD
És nagyon szépen köszönöm~
Annyira jó *.* Imádom őket, meg téged is! Köszönöm szépen!
VálaszTörlésKöszönöm szépen, én is imádlak~
Törlés