Spoileres földindulás, avagy songfic a Florence + the Machine - Jenny of Oldstones dalára, mert ha ez nem Merthur, akkor nem tudom, mi.
A kép a drága lao-pendragon munkája~
Ajánlás: Lexynek, mert végigszenvedte, ahogy eladom a lelkem.
A penge csonton csikordul, egy fémes ízű félresikerült csók a bordái között, jeges rémület a fiú tekintetében, annyira fiatal még, halál van a szájpadlására tapadva. Körötte harcosok, bátrak, vitézek, a legjobb lovagok és halottak, és az ismert-ismeretlen érintés az álla alatt egyszerre rémíti és tölti el otthonos érzéssel. Egy egyetlen lélegzet, hosszú, mit az élet, és felnéz a ránckeretezte szemekbe...
A világa atomjaira esik szét, amikor Merlin a könnyeit nyeldekli, miközben elmondja neki az igazat. A sebe lüktet, a szívtájéka repedt sajgás és a valósága megbicsaklik a gondolatban, hogy benne bízott egyedül. Az egyetlen barátja; és most igazán árvának érzi magát, elhagyatottnak.
A fájdalom ködén át üti el a segítő kezet, a torka száraz, az érzékei nem léteznek már, mégis kényelmetlenül idegennek érzi a mozdulatot, bizarrnak, mert vágyik az érintésére, a gondoskodására. Merlin az egyetlen ismerős, az egyetlen állandó.
És valami végtelenül végleges ólálkodik körülötte, ami csak őrá vadászik.
Talán csak azért beszélgetnek, hogy mindkettejük figyelmét eltereljék, talán csak nem burkolózhatnak némaságba az idők végezetéig. Mi változott? Arthur vért köhög, a kesztyűjébe dörzsöli és a mágiáról kérdez, bizalmatlanul. Az első találkozásukról és végre, végre arról beszél, mit érez. Csalódott, fél, tanácstalan, zavarodott, haldokló. Merlin ugyanaz az ember, de neki időre van szüksége, hogy feldolgozza.
Minden beszélgetésük egy falat búcsú.
És amikor rákérdez, hogy miért most mondta el neki, már tudja az őszinte választ, azt, amit sosem mondhatnak ki: azért, mert ez az utolsó esélye vallani mielőtt Arthur meghal.
Megölte
érte a becsületét, az álmait, a reményeit, megölte érte a
saját jövőjét és megölte Morganát. A szemei vörösek és
szárazak, az arca megtört-gyűrött és ahogy ott fekszik a
karjaiban, inkább már a szívverésére koncentrál. Verdeső,
szárnyaszegett madár, és Arthur érzi, hogy Merlin örökké vele
marad, elkíséri, bárhová is kell most mennie, és egyedül már a
sötétség sem olyan félelmetes.
A vállába kapaszkodik, az izmok reszketnek az ujjai alatt, pedig erősen tartja, ahogy kérte. Nem azért, mert kérte.
A szavai a torkában csuklanak, szeretné elmondani, hogy mennyit jelent neki, hogy több mint egyszerű barát, de az ideje elfogyott és semmilyen varázslat nem adhat neki többet.
– Köszönöm – leheli végül, utoljára.
A kép a drága lao-pendragon munkája~
Ajánlás: Lexynek, mert végigszenvedte, ahogy eladom a lelkem.
A penge csonton csikordul, egy fémes ízű félresikerült csók a bordái között, jeges rémület a fiú tekintetében, annyira fiatal még, halál van a szájpadlására tapadva. Körötte harcosok, bátrak, vitézek, a legjobb lovagok és halottak, és az ismert-ismeretlen érintés az álla alatt egyszerre rémíti és tölti el otthonos érzéssel. Egy egyetlen lélegzet, hosszú, mit az élet, és felnéz a ránckeretezte szemekbe...
And
he
never wanted to leave, never wanted to leave
A világa atomjaira esik szét, amikor Merlin a könnyeit nyeldekli, miközben elmondja neki az igazat. A sebe lüktet, a szívtájéka repedt sajgás és a valósága megbicsaklik a gondolatban, hogy benne bízott egyedül. Az egyetlen barátja; és most igazán árvának érzi magát, elhagyatottnak.
A fájdalom ködén át üti el a segítő kezet, a torka száraz, az érzékei nem léteznek már, mégis kényelmetlenül idegennek érzi a mozdulatot, bizarrnak, mert vágyik az érintésére, a gondoskodására. Merlin az egyetlen ismerős, az egyetlen állandó.
És valami végtelenül végleges ólálkodik körülötte, ami csak őrá vadászik.
They
danced through the day
And
into the night through the snow that swept through the hall
From
winter to summer then winter again
'Til
the walls did crumble and fall
Talán csak azért beszélgetnek, hogy mindkettejük figyelmét eltereljék, talán csak nem burkolózhatnak némaságba az idők végezetéig. Mi változott? Arthur vért köhög, a kesztyűjébe dörzsöli és a mágiáról kérdez, bizalmatlanul. Az első találkozásukról és végre, végre arról beszél, mit érez. Csalódott, fél, tanácstalan, zavarodott, haldokló. Merlin ugyanaz az ember, de neki időre van szüksége, hogy feldolgozza.
Minden beszélgetésük egy falat búcsú.
És amikor rákérdez, hogy miért most mondta el neki, már tudja az őszinte választ, azt, amit sosem mondhatnak ki: azért, mert ez az utolsó esélye vallani mielőtt Arthur meghal.
The
ones he had lost and the ones he had found
And the ones who had
loved his
the most
A vállába kapaszkodik, az izmok reszketnek az ujjai alatt, pedig erősen tartja, ahogy kérte. Nem azért, mert kérte.
A szavai a torkában csuklanak, szeretné elmondani, hogy mennyit jelent neki, hogy több mint egyszerű barát, de az ideje elfogyott és semmilyen varázslat nem adhat neki többet.
– Köszönöm – leheli végül, utoljára.
High
in the halls of the kings who are gone...
Amikor
kinyitja a szemeit, a csónak lágyan ring, alatta a víz sosevolt
csillagokat tükröz és felette a végtelen égbolt olyan színű,
mint az az utolsó reményteljes, lopva szeretett tekintet.
Ugye tudod, hogy ezért még mindig utállak? Egyszerűen az, hogy pont ERRE a dalra írtad meg... És még te is elringatsz abba a fájó tudatba, hogy ő nem halott és sose lesz az. (Merlin számára biztosan nem) Említettem már, hogy szeretem a Walesi királyokat? Főleg, ha alszanak.
VálaszTörlés#mindenkinekalvókirályokat #Merlinnekfőleg #kapjabeatörténelem
Utálj, abból nyerem az energiámat >:DD Hátööööö amióta hallottam ezt a dalt (akkor jártam a harmadik évadnál kb) tudtam, hogy ezt fogom írni rá. Mer' no. TUDJUK, hogy sosem lesz halott (legalábbis annyira nem, mint egy tíz éves fandom, ssss), és ettől csak még rosszabb az egész.
TörlésEmlítettem már, hogy egy walesi király van az alkaromra tetoválva?
#alvókirályokatakikfelisébrednek #Merlinkérivisszaafiúját2kforever #Albionriseagain
Ps.: Köszönök minden sort .A.
Imádom mindenegyes sorát. Ez a dal, ezzel a fandommal nekem nem jutott volna eszembe, pedig nagyon összeillő. Köszönöm
VálaszTörlésNagggggyon nagyon szépen köszönöm. Én éppen a sorozatot néztem, mikor két rész közötti szünetben meghallgattam és tudtam, hogy ezzel kezdeni kell valamit, merhát~
TörlésÉn köszönöm.