Unió~

Na jó, most már tényleg írni fogok egy rendes Kalmári Uniós cuccot. Csak jussak el odáig, hjajj... Q.Q

Végre egyesült Skandinávia. Mégis, Finnország számára ez félelmetesnek tetszett. Érezhetően más kor kezdődött az északiak számára, s nem kecsegtetett semmi jóval.

Talán hiba volt egy uralkodó keze alá helyezni mindent, de még nagyobb ballépés volt a perszonáluniók sorozata, mely kísértette őket abban az időben. Finnország belátta, hogy nem az uralkodó, és nem is Svédország hibája, ami történt. Igazán már nem is akart semmit kikövetkeztetni, vagy bárminek is utánajárni. Egyszerűen csak azt akarta, hogy vége legyen ennek az egész felhajtásnak, s ők se acsarogjanak annyira egymásra.

1520-ban pedig végül odáig fajultak a dolgok, hogy vér színezte vörösre az eget, a tengereket, a földet. Stockholmi vérfürdő, ami legalább annyira fájt neki is, mint Svédországnak, noha nem az ő népe volt…

Akkor sírt először a férfi helyett, habár talán csak a makacs tehetetlenség vitte odáig. Nem érdekelte, mi áron, úgy gondolta, kötelessége Svédországgal mennie akkor…