2012. június 1., péntek

Járvány~

Köszönöm én kicsi atlaszom, köszönöm! 


Tino ugyan nem érezte, azt amit Svédország elszenvedett, s bármennyire próbálta kilesni, az arcán sem látott különösebb változást. Néha-néha talán mintha megrándult volna az arca, vagy kicsit hosszabbat pislogott volna. Bár nem volt független, elhelyezkedésének köszönhetően őt nem érintette meg drasztikusan a pestis. Ellenben a Svéd Királyságot, ahol európai szinten jelentősen megcsappant a népesség.
A finn fiú kétségbeesése folyamatosan nőtt, bár tudta, hogy nem tehet a járvány ellen semmit. Imádkozott Berwaldért. Hosszú-hosszú órákat töltött azzal, hogy az Úrnak könyörgött, a kék szemekből végre lobbanjon el a fájdalom és szenvedés lángja, s legyen ismét minden rendben.
Tudta, végig tudta, hogy a svéd csupán őt védi azzal, hogy még ezt a fajta pusztító gyötrelmet sem hajlandó kimutatni… szeretetből.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése