Pöff. Hát izé... Ez... Asszem, itt éreztem olyasmit, hogy fejlődtem, de nem az igazi >.>
1200-as
évek. Svéd Királyság, aminek már Tino is a része volt. Valahogy senki sem ellenkezett
ellene, hogy a kis finn csatlakozzon a nagy skandináv országok közé. Királyok
kora volt az, s a kegyetlen közöny, melyet egymás felé kellett volna mutatniuk,
csak hivatalból volt jelen.
-
Sajnálom – suttogta Berwald, mikor kettesben maradtak végre.
-
Öh, én… izé… - motyogta a finn, ahogy megszeppenten pislogott fel a hideg kék
szemekbe. Még mindig félt kissé, s bármennyire nem akarta ezt kimutatni,
valahogy leplezni is képtelen volt. – Gondolom most már…
-
Közénk – bólintott a svéd, s kicsit megszorította Tino kezeit. Éppen csak, hogy
éreztesse törődését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése